Elcsendesedést segítő lelkigyakorlat

 

Az elcsendesedést segítő lelkigyakorlat a megvilágosodás kapujává válhat.

Célja, hogy érzelmeinken, fantáziánkon és érzékeinken keresztül eljuttasson bennünket a teremtő Csendhez.

 

Mielőtt hozzáfognánk a  gyakorlathoz, adjunk magunknak egy kis időt arra, hogy a következő lelkiállapotot érjük el: Legyünk tudatában annak, hogy a lelkigyakorlatot nem kizárólag önmagunkért végezzük, hanem a teremtés jólétéért, amelynek mi is a része vagyunk, az az átalakulás, amelyet magunkban megtapasztalunk, az egész világ hasznára is szolgál. Meglepődéssel tapasztaljuk majd, hogy mennyivel gyümölcsözőbb akkor a gyakorlat, ha nem feledkezünk meg erről a beállítottságról.

  1. Először mindig olvassuk el a gyakorlatot, majd annyit végezzünk el, amennyire emlékszünk belőle.
  2. Lehet, hogy csak egy töredékét végezzük el, mert nincs időnk többre, vagy pedig azért, mert már az a kis töredék is annyi gyümölcsöt terem, hogy nem lesz kedvünk a továbblépésre.
  3. Tanácsos egy-egy gyakorlatot többször is elvégezni, mert az ismétlés során az ember érinthet mélyebb rétegeket is, vagy eddig áttörhetjük a gyakorlat külső burkát, amely az első próbálkozáskor túl keménynek vagy talányosnak bizonyult.

 

A valóság - 6. meditáció

 

Elképzelem, hogy elvonulok egy magányos helyre ... Egy kis időt a környék szemlélésére fordítok ... majd letelepszem, hogy életemről elmélkejek: 

Látom, hogy milyen gyakran kapkodok - fűhöz, fához, emberekhez, dolgokhoz, állásokhoz - csakhogy erőt, békét és értelmet találjak, s közben elfelejtem, hogy mindennek a forrása a saját szívemben van. Itt kell keresgélnem: 

Minden ember hordoz magában olyan gondolatokat, amelyek képesek benne bébkét teremteni. Bennem milyen gondolatok képesek erre?

Megkeresem azokat a gondolatokat is, amelyek az élet kihívásaihoz adnak számomra erőt és bátorságot ...

Melyek azok a gondolatok, amelyek melegséggel és gyengédséggel árasztanak el ... Melyek azok, amelyek gyűlöletet és dühöt ébresztenek szívemben? ... Milyen gondolatok teszik értelmessé életemet? ... Melyek teremnek megelégedettséget? ... Melyek szereznek örömöt? ... S melyek sürgetnek mások megsegítésére? ...

Mielőtt visszatérnék a magányos helyről, felidézem magamban azt a másik belső forrást, amelynek nincs szüksége a gondolatok segítségére, hogy megadja mindazt, amire szükségem van.

Megpróbálom közvetetten elérni ezt a forrást úgy, hogy elképzelek a szívemben egy fénnyel elárasztottbarlangot ... ahogy belépek a barlangba, a fény átjárja a testemet ... érzem, hogy a fénysugarak alkotó erővel töltenek fel ... és felfrissítenek ... átmelegítenek ... és gyógyítanak ...

Csendes imádással üldögélek a barlangban ... miközben a fény minden pórusomat átjárja ...

 

Békesség és végtelen szeretet kísérjen a Csend felé vezető utadon!

Szeretettel, Gyöngyi

 

Forrás: Anthony de Mello: Forrás fakad. Korda Kiadó, Kecskemét. 2011.

Kép forrása: www. pixabay. com