Visszatérés Önmagamhoz; Tudatosan figyelek magamra

Hogyan leszel tudatában Önmagadnak - amikor igazi vagy lelki önmagadnak, nem pedig csak a belső beszédnek és a múltat ismételgető hangoknak a fejedben? Közvetelen tudatos erőfeszítésre van szükség, hogy átalakulj. Már azzal is tudatosabb leszel, ha megkérdezed magadtól: "Minek vagyok én mos tudatában?" vagy: "Milyen érzéseket generálok most?" Ezek megmutatják, hogy a tetteink, és az érzelmeink, melyek irányítják őket, valójában a belső beszédhez kacsolódnak, egy főleg kényszeres gondolkodáshoz, gyakran éppen csak a tudatosság szintje alatt. A beszéd illetve a rossz beidegződéssel rendszerünket adoptáljuk.

Önmagában ezeknek a kérdéseknek a feltételétől ideiglenesen tudatossá válsz, de valószínűleg nem fogod tudni ezt fenntartani, mert a gondolataidat valami más majd elvonja és elfelejted magad. Észre kell venned az önmegfigyelés alatt, hogy jelen vagy, hogy itt vagy a jelen pillanatban. Ahogy kitartóan visszatérsz magadhoz (tudatosan figyelsz magadra) a tudatos pillanataid egyre hosszabbak lesznek és egyre kevésbé feledkezel meg az igazi Önmagadról.

Mire figyelj?

• Kezdd azzal, hogy figyeled a cselekedeteidet, a reakcióidat, a válaszaidat és a viselkedésedet.
• Tégy úgy, mintha egy "másik ember" figyelné a gondolataidat működés közben. Eleinte nagyon nehéz lesz megcsinálni, de ahogy gyakorolod, úgy válik egyre könnyebbé és végül állandóvá.
• Folytasd azzal, hogy megfigyeled a testtartásodat, hallgatod a beszédedet, megfigyeled, hogy mennyit beszélsz és hallgatod a saját hangodat, vagy  hogy hogyan mondasz valamit.
• Figyeld meg, hogy veszel fel egy viselkedésmódot automatikusan egyes emberekkel és más viselkedésmódot másokkal, azaz, hogy hogyan váltasz (általában) öntudatlanul indentitást és játszol eltérő szerepeket a különböző emberekkel.
• Figyeld meg az összes érzésedet, figyeld meg, hogy bolyonganak céltalanul a gondolataid. Figyeld meg, hogy bizonyos emberek bizonyos szavai milyen reakciókat váltanak ki belőled, amelyeken (általában) nem tudsz uralkodni.
• Figyelj a védekezési mechanizmusaidra, az önigazolásaidra, a racionalizálásaidra, a kedvenc babonáidra, a kedvenc kritikáidra és így tovább. Most már kezdesz tudatában lenni a nem tudatosságodnak és ezáltal tudatossá válni.

Amikor megfigyeled magad, rájössz, hogy mindennel azonosulsz - a nap 24 órájában mindent megélsz érzelmileg. Néhány ember büszke rá, hogy ingerlékeny, dühös, aggódik. Rendkívül nehéz felfogni, hogy valójában élvezed a negatív érzelmeket. A könyvek, a filmek, a TV és a népszerű dalok dicsőítik a negatív érzelmeket, mint a düh, a félelem, a bűntudat, az unalom, az undor, az ingerültség, a gyűlölet, a féltényeség, a gyakavás, az önsajnálat, az együttérzés, a depresszió stb. Sok embert a negatív esetek, érzelmek elmondása hajt. De a naegatív érzelmek tisztán gépiesek - tudatosság vagy veszélyérzet nélkül -, és semmilyen hasznos célt sem szolgálnak. Például tudatosan nehéz mérgesnek lenni vagy félni, mivel amikor tudatos vagy, természetesen felveszed az igaz létállapotodat, ami bíráló értékítéletek nélküli szeretet. 

A negatív érzelmek és az összes szokás "azonosulást" követelnek, máskülönben megszűnnek. Így már ha nem azonosulsz velük, hanem tudatosan figyelsz magadra, a szokásaid eltűnnek, és lelepleződnek. Elkülöníted magad tőlük. A szokásokat nem lehet leállítani akaraterővel, csak önismerettel, önfejlesztéssel törölhetőek el.

Bejegyezte: G. Rácskai Gyöngyi

Forrás: Peter Shepherd: A pozitív hozzáállás