A boldogság törvénye

 

A bibliai etika nem egyebet tanít, mint a boldogság törvényét. Egészen más elképzelésük van az embereknek a bibliai etikáról vagy erkölcstanról általában. Azt gondolják, hogy merev valláserkölcsi előírások halmaza, amelyek egy emberidegen vallási eszmény megvalósítására irányulnak; az ember boldogságához nemcsak hogy nincs közük, de ellenségei is annak. Igaz lehet ez az ember alkotta valláserkölcsi kódexekre vonatkozóan, a Bibliában azonban egészen más etikai rendszer tárul elénk. 

Jézus Krisztus az úgynevezett boldogmodásokkal kezdte nevezetes Hegyi beszédét,. Ezzel tanúságot tett arról, hogy Istennek az a mindenekfeletti szándéka velünk, emberekkel kapcsolatban, hogy megmutassa nekünk a boldogság útját, rávezessen minket annak titkára. Jézus más alkalommal így határozta meg földi küldetésének célját: "Azért jöttem, hogy  (az embereknek)  életük legyen és bővelkedjenek." (Ján10,10) Ez a kijelentés magában foglalja, hogy annak az embernek van csak "élete" - a szó teljes és igaz értelmében -, aki "bővelkedik". A "bővelkedés" Jézus tanításainak összefüggésében semmiképpen nem az anyagiak bőségét jelenti, hanem lelki jólétet, megelégedettséget, boldogságot. Az élet és a boldogság szinte váltófogalmak a Bibliában, mivel az élet nem érték, nem is nevezhető igazán élettnek, ha nem vagyunk boldogok. Isten eredeti teremtési rendjében az élet eleve, rendeltetésszerúen boldog életet jelentett. Az mondhatjuk tehát, hogy a bibliai etika a valódi élet, az igaz és boldog élet törvényét tárja elénk.

Ugyanez a törvény  egyben a fizikai élet fennmaradásának, maradandóságának a törvényye is a bibliai kinyilatkoztatás szerint. A tökéletesen igaz és boldog élet természeténél fogva örök élet is, mivel nem hordja magában a romlás és a halál csíráját. Az az ember, aki betölti az erkölcsi törvényt, nemcsak igaz és boldog életet nyer ezen a Földön, hanem az örök élete is feltétlenül biztosított, "megkezdődött". Jézus így juttatta ezt kifjezésre: "Én tudom, hogy az Ő parancsolata (Isten erkölcsi törvénye) örök élet."  (Ján12,50) "Bizony, bizony mondom néktek, hogy aki hallja az én beszédemet és hisz annak... örök élete van... átment a halálból az életre." (Ján5,24) Hallatlan dolgot állít ezzel Jézus, valamint az egész Szentírás is: Az erkölcsi élet törvénye és a fizikai élet törvénye ugyanaz. Nem tekinthetjük őket úgy, mintha két, egymástól különböző és egymástól független törvényről lenne szó. Az erkölcsi törény megtartásától nemcsak az élet boldogsága függ, hanem annak megmaradása is!  Aki betölti az örök, egyetemes erkölcsi törvényt, az életet nyer a szó legigazgabb és legteljesebb értelmében: igaz, boldog, örök életet.

Azt is nyilvánvalóvá teszik a Biblia kijelentései, hogy az erkölcsi törvény betöltése nem mást jelent, mint az igazság vagy igazságosság gyakorlati megvalósítását. Kimondhatjuk, hogy az élet és a boldogság alapja, avagy feltétele: az igazság. Ilyen megfogalmazásban jut ez kifejezésre a Szentírásban: "Lesz az igazság műve békesség, az igazság gyümölcse nyugalom és biztonság mindörökké." (Ésa32,17) Jézus önmagára vonatkozó tanúságtétele így hangzott: "Én vagyok az út, az igazság, és az élet." (Ján14,6) Hegyi beszéde boldogmondásainál is megfigyelhetjük, hogy az igaz magatartás és cselekvés eredményeként ígér boldogságot ezek mindegyike. Pál apostol tömören "az igazság törvényének"  nevezi Isten erkölcsi törénxyét (Róm9,31).

Az állítás, amelyet a cím tartalmaz: a boldogságnak "törvénye" van. A legkevesebb ember gondol erre, vagy hiszi ezt. A boldogságot nagyrészt a szerencse dolgának, a sors adományának tekinti, esetleges dolognak, ami rajtunk kívülálló tényezőktől - külső körülményektől és emberektől - függ. Hatalmas felfedezés és bátorítás az, amit ezzel szemben a Biblia állít: A boldogságnak törvénye van, és e törvény betöltése által mindenkinek megnyílhat az út a boldogsághoz! Jézus boldogmondásai rámutatnak arra, hogy e törvény betöltéséből - még a földi élet nyomorúságai közepette és ellenére is - boldogság származik. 

Milyen szépen és egyszerűen hangzik mindez! Eszerint egy dologra lenne csak szükség a boldog és örök élet elnyeréséhez: az egyetemes, örök erkölcsi törvény felfedeésére és megismerésére. E törvény széles körben való ismertetése (...) megtetemthetné a vágyva vágyott boldogság korszakát mindenkinek, az egész emberiségnek.

A bibliai etika azonban egy további döntő igazságot tár elénk: Bár a boldogság törvénye egyszerű és világos, nem titkos tudomány, amely csak a beavatottaknak  lenne hozzáférhető, mégis szinte végtelennek látszó távolság és legyőzhetetlennek tűnő akadály választ el minket tőle. A saját lényünk törvénye - amit a genetikai örökség és a szokás hatalma írt belénk - ugyanis épp az ellenkezője a boldogság törvényének. Ezért csakis az isteni megváltás hatalmas munkájával, csodájával kerülhetünk összhangba ismét az igazság törvényével. A Biblia tanítása eltérő és egyedülálló e tekintetben minden más vallási vagy filozófiai etikai rendszerhez képest.

Forrás: Vankó Zsuzsa: A boldogság törvénye. Spalding Alapítvány, Budapest, 2003.

Bejegyezte: G. Rácskai Gyöngyi